NOVIS Partner Area Client zone

Fenntarthatósággal kapcsolatos Közzétételek – SENSUM (GTC-20180924), (GTC-20181125)

Jogi háttér
Ezen tájékoztató a Fenntarthatósággal kapcsolatos Pénzügyi Közzétételi Rendeleten („SFDR“) alapul.1]
Terméknév/jogi azonosító: SENSUM (GTC-20180924), (GTC-20181125)
A befektetési opció neve: NOVIS Sustainability Eszközalap („Eszközalap”)
Termék és befektetési lehetőség szolgáltatója: NOVIS Insurance Company, NOVIS Versicherungsgesellschaft, NOVIS Compagnia di Assicurazioni, NOVIS Poisťovňa a.s. (“NOVIS”)

(a) Összefoglaló

Ezen pénzügyi termék egy biztosítási alapú befektetési termék, amely a szerződő választása szerint egy vagy több, a szlovák jog alapján létrehozott, NOVIS belső biztosítási eszközalapba fektet be. Az egyik ilyen alap a NOVIS Sustainability Eszközalap ("Eszközalap"), amely környezeti és társadalmi jellemzőket támogat és mozdít elő. Amikor jelen dokumentum "ezen pénzügyi termékre" hivatkozik, akkor az a SENSUM (GTC-20180924), (GTC-20181125) jelenti, a NOVIS Sustainability Eszközalappal, mint kiválasztott befektetési opcióval.

Az Eszközalap célja, hogy akár közvetlenül, akár közvetve (befektetési alapokon keresztül), olyan pénzügyi eszközökbe fektessen be, amelyek megfelelnek a szigorú vállalatirányítási, környezeti és társadalmi kritériumoknak, ezen belül legalább az ENSZ ESG befektetésekre vonatkozó kritériumainak. Az Eszközalap további célja az olyan eszközökbe történő befektetés, amelyek megfelelnek a hatást gyakorló befektetések nyilvánosan elérhető meghatározásainak, de ilyen mögöttes eszközöket az Eszközalap jelenleg nem használ.

Ezt a stratégiát a NOVIS folyamatosan alkalmazza a befektetési folyamat során, az Eszközalap összetételének rendszeres felülvizsgálata részeként. Közvetlen befektetések esetében a NOVIS szorosan együttműködik a befektetési célpontként kiválasztott társaságok vezetésével, vagy befektetési alapon keresztül történő közvetett befektetés esetén figyelemmel kíséri az eszközkezelő által a befektetési célpont társaságok helyes irányítási gyakorlatához kapcsolódóan rendelkezésre bocsátott dokumentációját. Az Eszközalap „fenntartható” eszközökbe történő befektetéseinek minimális aránya (a fent és az alábbiakban meghatározottak szerint) a kötelező befektetési stratégiának megfelelően az Eszközalap eszközeinek legalább 80% -a.

(b) Nincs fenntartható befektetési cél
Ez a pénzügyi termék elősegíti és támogatja a környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de céljai között nem szerepel a fenntartható befektetés.

(c) A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői
Az Eszközalap közvetlenül vagy közvetetten olyan vállalatok részvényeibe vagy kötvényeibe fektet be, amelyek megfelelnek a szigorú vállalatirányítási, környezeti és társadalmi kritériumoknak. Az Eszközalap azonban általánosan orientált, és nem mozdít elő vagy segít elő különleges környezeti vagy társadalmi jellemzőket. Az Eszközalap másik célja olyan vállalatokba befektetni, amelyek megfelelnek a hatást gyakorló befektetések kritériumainak, de jelenleg ilyen mögöttes eszközöket az Eszközalap nem használ.

(d) Befektetési stratégia

Az Eszközalap célja, hogy közvetlenül vagy közvetve (befektetési alapokon keresztül) olyan pénzügyi eszközökbe fektessen be, amelyek megfelelnek a szigorú vállalatirányítási, környezeti és társadalmi kritériumoknak, és megfelelnek legalább az ENSZ ESG-befektetésekre vonatkozó kritériumainak. Az Eszközalap másik célja olyan eszközökbe befektetni, amelyek megfelelnek a hatásbefektetések nyilvánosan elérhető definícióinak, amelyeket a The Global Impact Investing Network határoz meg.2]

Minden olyan pénzügyi eszköz kibocsátójának, amelybe az Eszközalap befektet, alá kell írnia a Felelős Befektetési Elveket (lásd www.unpri.org). Ha az Eszközalap közvetett befektetést hajt végre, a mögöttes alapnak elő kell mozdítania a környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy a fenntartható befektetéseket – habár ilyen befektetései az Eszközalapnak jelenleg nincsenek.

Ezt a stratégiát folyamatosan alkalmazzák a befektetési eljárás során, az Eszközalap összetételének negyedéves rendszeres felülvizsgálata részeként. Amennyiben a rendszeres felülvizsgálat eltérést mutat az Eszközalap befektetési stratégiája és az Eszközalapban alkalmazott pénzügyi eszközök paraméterei között, a NOVIS megfelelő korrekciós intézkedéseket alkalmaz a befektetési stratégia betartásának biztosítása érdekében. Például megváltoztathatja az Eszközalapban felhasznált részvényeket vagy pénzügyi eszközöket, vagy azokat helyettesítheti vagy eltávolíthatja.

A befektetési célpontként kiválasztott társaságok helyes vállalatirányítási gyakorlatának (ideértve a megfelelő irányítási struktúrákat, a munkavállalói kapcsolatokat, az alkalmazottak javadalmazását és az adók megfizetését) felmérése érdekében, a NOVIS a közvetlen beruházások esetén szorosan együttműködik a befektetési célpontként kiválasztott társaságok vezetésével, vagy befektetési alapon keresztül történő közvetett befektetés esetén figyelemmel kíséri az eszközkezelő által a befektetési vállalkozás helyes vállalatirányítási gyakorlatához kapcsolódó dokumentációját.

További információ és további részletek a befektetési stratégiáról a https://www.novis.eu/hu/a-novis-fenntarthatosaggal-kapcsolatos-informacioi oldalon találhatók.

(e) A befektetések aránya

Az Eszközalap túlnyomórészt közvetett módon fektet be az ÁÉKBV-szabályoknak megfelelő befektetési alapokba. Az Eszközalap alapszabálya meghatározza, hogy az ilyen közvetett befektetéseknek az Eszközalap eszközeinek legalább 80% -át kell kitennie. Az Eszközalap eszközeinek fennmaradó része közvetlenül befektethető pénzügyi eszközökbe, például részvényekbe, kötvényekbe vagy bankbetétekbe. Noha a mögöttes alapok kiválasztásakor alkalmazott alapvető előfeltétel az ESG kritériumokra való összpontosítás, a mögöttes alapok olyan befektetéseket is felhasználhatnak, amelyek nem járulnak hozzá az alap által elősegített sajátos környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz. Ilyen befektetések például a fedezeti eszközök, kockázatcsökkentési célokra használt derivatívák vagy kiegészítő likviditásként tartott bankbetétek. Ezen befektetések aránya általában nem haladja meg az Eszközalap eszközeinek 10% -át.

Az Eszközalap bizonyos része (legfeljebb az Eszközalap eszközeinek 20%-a) rendszerint bankbetétekbe kerül, a megfelelő likviditási szint fenntartása érdekében. A bankok kiválasztása az ESG kritériumok figyelembevétele nélkül történik.

(f) A környezeti vagy társadalmi jellemzők figyelemmel kísérése

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket a pénzügyi termék teljes életciklusa alatt az alábbiak részeként rendszeresen figyelemmel kísérjük:

i.) Éves termék-felülvizsgálat – Ahogy fentebb kifejtettük, az Eszközalap befektetési opcióként kerül ajánlásra egy biztosítási alapú befektetési termék (IBIP) keretében. Ezen termékre a NOVIS termékfelügyeleti és irányítási politikája vonatkozik. Ez a politika magában foglalja valamennyi IBIP és befektetési lehetőségeik éves felülvizsgálatának követelményét, ideértve a vonatkozó előírásokhoz való igazodást és a termék jellemzőinek az ügyfelek céljaival, érdeklődésével és jellemzőivel való összhangját.

ii.) Biztosítási alapok negyedéves felülvizsgálata - A NOVIS negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja az Eszközalapok eszközeinek összetételét, „mögé-tekintő” (ún. „look-through”) megközelítést alkalmazva, azaz figyelemmel kíséri az i eszközalapok összetételét az Eszközalap pénzügyi eszközein belül közvetlenül vagy közvetetten használt egyedi pénzügyi eszközök (pl. részvények vagy kötvények) szintjéig. Közvetett befektetések esetében a felülvizsgálat az eszközkezelők által készített jelentésekben szereplő információk alapján történik, melyekre a NOVIS-nak támaszkodnia kell.

iii.) Fenntarthatósági politika éves felülvizsgálata - az SFDR megvalósításának részeként a NOVIS új éves felülvizsgálatot vezetett be, amelynek középpontjában elsősorban a Fenntarthatósági politikának és közzétételeinek az alkalmazandó jogszabályokkal történő összehangolása áll, valamint a Fenntarthatósági politika termék- és Eszközalapszintű teljesülése.

A NOVIS jelenleg házon belül hajtja végre a fent említett ellenőrzési mechanizmusokat. A jövőre názve mérlegelni fogja a külső ellenőrzési eszközök alkalmazását, például a fenntarthatósági politikák külső fél általi ellenőrzését.

(g) Módszertanok

Az Eszközalap befektetési stratégiáját lásd fent. Amint ott említettük, a NOVIS harmadik felek által kidolgozott fenntarthatósági keretrendszerekre támaszkodik, például az ENSZ Felelős Befektetési Elvekre vagy a The Global Impact Investing Network hatást gyakorló befektetés definíciójára. A NOVIS emellett támaszkodik akár a befektetési célpontként kiválasztott társaságok (közvetlen befektetés esetén), akár az alapkezelők (befektetési alapokon keresztül történő közvetett befektetés esetén) által nyújtott, harmadik felektől származó információkra a pénzügyi eszközök fenntarthatósági keretrendszereknek való megfeleléséről.

Míg az Eszközalap célja a környezeti vagy társadalmi jellemzők elősegítése, mi a NOVIS-ban nyitott gondolkodásúak vagyunk, és nem akarunk csak egy adott szempontra vagy célra összpontosítani. Ennek a megközelítésnek legfőbb oka az a tény, hogy az Eszközalapot hosszú távú IBIP termékeink egyik befektetési lehetőségeként kínáljuk. Nem gondoljuk, hogy hosszú távon helyénvaló ragaszkodni egy túlságosan szabályozott módszerhez, mivel az nem lenne elég rugalmas a termékeink teljes életciklusa során. Megközelítésünk inkább magasabb szinten orientált és kevésbé specifikus. Hisszük, hogy ez a politika lehetővé teszi számunkra, hogy alkalmazkodjunk azokhoz a változásokhoz és kihívásokhoz, amelyeket a ma még nem láthatunk előre.

(h) Adatforrások és adatfeldolgozás

Az Eszközalap által támogatott környezeti vagy társadalmi jellemzők eléréséhez felhasznált adatforrások elsősorban:

i.) befektetési alapokon keresztül történő közvetett befektetések esetén a befektetési alap kezelője által rendelkezésre bocsátott, nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok, például a befektetési alap tájékoztatója, a Kiemelt Befektetői Információkat tartalmazó Dokumentum és a befektetési alap éves (féléves) jelentése, valamint a NOVIS részére a befektetési alapkezelő által közvetlenül biztosított tájékoztatás,

ii.) közvetlen befektetések esetén a pénzügyi eszköz kibocsátója által rendelkezésre bocsátott, nyilvánosan elérhető dokumentumok, például az éves jelentés, a fenntarthatósági politikák és, ahol lehetséges, a pénzügyi eszközök kibocsátói által közvetlenül a NOVIS részére nyújtott tájékoztatás (például belső jelentések, külső ellenőrzési jelentések stb.),

iii.) független harmadik felek, például nem kormányzati szervezetek (NGO-k) (pl. a Felelős Befektetési Elvek aláíróinak nyilvántartása) vagy szakmai befektetési portálok (pl. Morning Star, Bloomberg) által nyújtott nyilvánosan elérhető információk.

Ha lehetséges és megfelelő, akkor a NOVIS legalább két különböző forrásból ellenőrzi a megadott információkat. Az adatokat a NOVIS által alkalmazott dokumentációs elveknek megfelelően gyűjtik, dolgozzák fel és tárolják.

(i) A módszertanok és adatok korlátai

Mivel az Eszközalap nem kizárólag sajátos környezeti vagy társadalmi jellemzőket támogat, és mivel a befektetések értékelésének módszertana kizárólag magas szintű minőségi kritériumokon alapszik, a környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel rendelkező befektetések aránya viszonylag magas lehet. Másrészt ez a rugalmas megközelítés részben akadályozza az elért pozitív hatások pontos mérését.

Mint fent említettük, a pénzügyi eszközök fenntarthatóságának meghatározásához szükséges általános keret tekintetében és a pénzügyi eszközök ilyen kereteken belüli „fenntartható”-ként történő egyedi minősítéséhez a NOVIS harmadik felek által szolgáltatott információkra és adatokra támaszkodik. Ezen adatok struktúrája az adat forrásától (harmadik fél) függ, ezért a megadott adatok feldolgozása annak mértékére korlátozott, hogy hogyan lehet a megadott adatokat felhasználni és hogyan lehet összehasonlítani más harmadik felek által szolgáltatott adatokkal. Így csak korlátozott mennyiségű ellenőrzést vagy elemzést lehet elvégezni az adatokon (részadatokon), mivel a megadott adatok nemcsak felépítésükben, hanem terjedelmükben is különbözhetnek egymástól.

Lehetséges, hogy egyes információk, amiket a NOVIS kap, nem naprakészek, ez vonatkozik különösen az éves jelentésekben közzétett adatokra, vagy egyes információk, amelyekre a NOVIS-nak szüksége lehet, egyáltalán nem kerülnek megadásra a pénzügyi eszközök kibocsátói által alkalmazott adatkezelési elvek alapján. Néhány információ, amelyet a NOVIS kap, téves, pontatlan vagy hiányos is lehet, mivel azt harmadik felek szolgáltatták (lásd alább a NOVIS átvilágítási törekvéseit). Az ilyen korlátok enyhítése érdekében a NOVIS csak elismert kibocsátókkal működik együtt annak érdekében, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok megfelelőek legyenek mind mennyiségüket, mind minőségüket illetően, illetve időben rendelkezésre álljanak.

(j) Due diligence

Mint fent említettük, a NOVIS különféle mértékbentámaszkodik külső információkra . Összefoglalva, közvetlen befektetés esetén a befektetési célpontként kiválasztott társaságok (vezetése) által szolgáltatott információkra, közvetett befektetések esetén pedig az alapkezelő által szolgáltatott információkra támaszkodik.

Általános szabály, hogy a NOVIS maga nem végez további ellenőrzéseket (például helyszíni látogatásokat) a befektetési célpontként kiválasztott társaságoknál, sem közvetlen, sem pedig közvetett befektetés esetén, és mindig (kivéve, ha ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékkal rendelkezik) a harmadik személyek által szolgáltatott információk pontosságára és teljességére támaszkodik. Ezek előre bocsátása mellett az Eszközalap mögöttes eszközeivel kapcsolatos átvilágítás jellege és mértéke függ az alapul szolgáló pénzügyi eszközök kibocsátója által szolgáltatott információk mennyiségétől, minőségétől és pontosságától. A NOVIS intenzíven kommunikál az alapul szolgáló pénzügyi eszközök kibocsátóival, különösen abban az esetben, ha a nyilvánosan hozzáférhető információk nem elegendőek ahhoz, hogy értékeljék a kibocsátók igazodását az Eszközalap által támogatott környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz. Az e szempontból végzett átvilágítás a belső kontrollkörnyezet tárgya és belső ellenőrzés tárgyát képezi. Külső ellenőrzések jelenleg nincsenek alkalmazva, de a NOVIS mérlegelni fogja független harmadik fél által lefolytatott audit alkalmazását az átvilágítási eljárás során.

(k) Elkötelezettségi politikák

Az elkötelezettség nem része a környezeti vagy társadalmi befektetési stratégiának.

[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) apénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről.